|
[1.] Ardzsuna így szólt: Hallottam a legtitkosabb lelki témákról szóló tanításod, melyet kedvesen átadtál nekem, s illúzióm mostanra szertefoszlott.
[2.] Óh, lótuszszemű! Részletesen hallottam Tőled minden élőlény megjelenéséről és eltűnéséről, és megértettem kimeríthetetlen dicsőséged.
[3.] Óh, legkiválóbb személyiség, óh, legfelsőbb forma! Bár valódi helyzetedben látlak magam előtt, úgy, ahogyan beszéltél Magadról, mégis szeretném látni, miképpen hatoltál ebbe a kozmikus megnyilvánulásba. Látni szeretném azt a formád!
[4.] Óh, Uram, óh, minden misztikus hatalom mestere! Ha úgy gondolod, hogy képes vagyok meglátni kozmikus formádat, akkor kérlek, mutasd meg nekem azt a végtelen univerzális Éned!
[5.] Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Ardzsunám, óh, Prithá fia, lásd hát fenségem, a sok százezernyi változó, isteni és sokszínű formát!
[6.] Óh, Bháraták ékessége! Lásd hát az áditják, vaszuk, rudrák, az Asviní-kumárák és a többi félisten különféle megnyilvánulásait! Lásd a számtalan csodát, amit még senki sem látott ezelőtt, és soha nem hallott róluk!
[7.] Óh, Ardzsuna, bármit is kívánj látni, azon nyomban megpillanthatod e testemben! Ez az univerzális forma képes megmutatni neked mindazt, amit most, s mindazt, amit majd a jövőben akarsz látni. Minden mozgó és mozdulatlan teljességében, egy helyen jelen van Benne.
[8.] Mostani szemeddel azonban nem láthatsz meg Engem isteni szemet adok hát neked. Csak lásd misztikus fenségem!
[9.] Szanydzsaja mondta: Óh, király! Így szólt minden misztikus erő Legfelsőbb Ura, az Istenség Személyisége, majd feltárta Ardzsuna előtt univerzális formáját.
[10.-11.] Ardzsuna az univerzális formában végtelen sok szájat, végtelen sok szemet és végtelen sok csodálatos látomást pillantott meg. A formát számtalan mennyei ékesség díszítette, s isteni fegyvereit a magasba tartotta. Isteni virágfüzéreket és ruhákat viselt, teste balzsamoktól illatozott. Az egész csodálatos, ragyogó, végtelen és mindenhová kiterjedő volt.
[12.] Ha ezer és ezer nap egyszerre lángolna fel az égen, az közelítené csak meg a Legfelsőbb Személy univerzális formájának ragyogását.
[13.] Ekkor Ardzsuna az Úr univerzális formájában megláthatta a világegyetem sok ezer részre osztott, mégis egy helyen megjelenő, végtelen kiterjedéseit.
[14.] Ardzsuna zavarodottan, döbbenettel hajtotta meg fejét, hogy hódolatát ajánlja, s testét borzongás járta át. Aztán összetett kezekkel imádkozni kezdett a Legfelsőbb Úrhoz.
[15.] Ardzsuna szólt: Kedves Uram, óh, Krisna! Testedben látom egybegyűlve mind a félisteneket és a különféle élőlényeket. Látom Brahmát, amint a lótuszvirágon ül, és látom az Úr Sivát, valamennyi bölccsel és isteni kígyóval együtt.
[16.] Óh, univerzum Ura, óh, univerzális forma, testedben tengernyi kart, hasat, szájat és szemet látok, melyek mindenhová kiterjednek, határtalanul! Sem véget, sem közepet, sem kezdetet nem látok Benned.
[17.] Nehéz formádra pillantani, melynek vakító ragyogása minden irányba kiterjed, s olyan, mint a lángoló tűz vagy a nap mérhetetlen sugárzása. Mégis mindenhol e ragyogó formádat látom, melyet különféle koronák, buzogányok és cakrák ékesítenek.
[18.] Te vagy a legfelső, legfőbb cél, s az egész univerzum végső nyugvóhelye. Kimeríthetetlen vagy, a legősibb, s Te vagy az örök vallás fenntartója, az Istenség Személyisége. Ez az én véleményem.
[19.] Kezdet, közép és vég nélküli vagy, s dicsőséged határtalan. Számtalan karod van, s a Nap és a Hold a szemeid. Látom, amint szádból izzó láng tör elő, és sugaraid az egész univerzumot perzselik.
[20.] Noha egyetlen vagy, szétáradsz az égben, a bolygókon és a köztük lévő űrben. Óh, hatalmas! Csodálatos és félelmetes formád látványa minden bolygórendszerben nyugtalanságot okoz.
[21.] A félistenek seregei meghódolnak Előtted, s testedbe áramlanak. Néhányan szörnyű félelmükben összetett kézzel imáikat ajánlják Neked. "Békesség!" kiáltanak a nagy bölcsek és a tökéletes lények seregei, s a Védák himnuszait zengve imádkoznak Hozzád.
[22.] Csodálattal látnak Téged az Úr Siva különféle megnyilvánulásai, az ádityák, a vasuk, a sádhyák, a visvedevák, a két Asví, a marutok, az ősatyák, a gandharvák, a yaksák, az asurák és a tökéletessé vált félistenek.
[23.] Óh, erős karú! A bolygók félistenei zaklatottan szemlélik hatalmas formád, számtalan arcod, szemed, karod, combod, lábad, hasad és rettenetes fogaid. Én is megdöbbentem, akárcsak ők.
[24.] Óh, mindent átható Visnu! Az eget betöltő ragyogó színeid, tátott szájaid, valamint hatalmas, izzó szemeid láttán elmémet félelem tölti el. Nem vagyok képes tovább megőrizni rendíthetetlenségemet és elmém egyensúlyát.
[25.] Óh, urak Ura, óh, világok menedéke, kérlek, légy kegyes hozzám! Lángoló halotti arcaid és félelmetes fogaid látványa elűzte lelki békémet. Bármerre nézek, zavarodottság lesz úrrá rajtam.
[26.-27.] Dhritarástra minden fia, a velük szövetséges királyok, valamint Bhísma, Dróna, Karna és a mi kiváló harcosaink egytől egyig félelmetes szájadba özönlenek. Látom, amint némelyikük koponyája szétmorzsolódik fogaid között.
[28.] Mint a folyók hullámai az óceánba, úgy ömlenek e nagy harcosok lángolva szájaidba.
[29.] Látom az embereket teljes sebességgel szájaidba rohanni, miként az éjjeli lepkék szállnak vesztükbe, a lángoló tűzbe.
[30.] Óh, Visnu, látom, amint lángoló szájaiddal minden irányban elnyelsz mindenkit. Fényed beragyogja az egész univerzumot, s rettenetes, perzselő sugarakkal jelensz meg!
[31.] Óh, urak Ura, félelmetes forma, kérlek, áruld el nekem, ki vagy! Hódolatom ajánlom Neked, s könyörgöm, légy kegyes hozzám! Te vagy az eredeti Úr, s én hallani szeretnék Rólad, mert nem ismerem küldetésed!
[32.] Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Idő vagyok, világok hatalmas pusztítója. Azért jöttem, hogy megsemmisítsek minden embert. Rajtatok [a Pándavákon] kívül valamennyi harcos el fog esni, mindkét oldalon.
[33.] Kelj fel hát! Készülj a harcra, és szerezz dicsőséget! Győzd le ellenségeid, s élvezd a virágzó királyságot! Óh, Szavjaszácsí, Én már halálra ítéltem őket, te csupán eszköz lehetsz a harcban.
[34.] Drónát, Bhísmát, Dzsajadrathát, Karnát és a többi hatalmas vitézt már megsemmisítettem. Pusztítsd el hát őket, s ne aggódj miattuk! Csak harcolj, s a csatában győzedelmeskedni fogsz ellenségeid felett!
[35.] Így szólt Szanydzsaja Dhritarástrához: Óh, király! Miután Ardzsuna hallotta e szavakat az Istenség Legfelsőbb Személyiségétől, remegve, összetett kezekkel újra és újra hódolatát ajánlotta. Félelemmel telve, elcsukló hangon ekképpen szólt az Úr Krisnához:
[36.] Ardzsuna így szólt: Óh, érzékek Ura! Neved hallatán öröm tölti el a világot, s mindenki vonzódni kezd Hozzád. A tökéletessé vált lények tiszteletteljes hódolatukat ajánlják, ám a démonok félelmükben minden irányba menekülnek. Mindez így van rendjén.
[37.] Óh, leghatalmasabb, ki még Brahmánál is hatalmasabb vagy, Te vagy az eredeti teremtő! Miért ne ajánlják hát tiszteletteljes hódolatukat Neked? Óh, határtalan, istenek Istene, univerzum menedéke! Te vagy a legyőzhetetlen forrás, minden ok oka, aki transzcendentális ehhez az anyagi megnyilvánuláshoz képest.
[38.] Te vagy az eredeti Istenség Személyisége, a legősibb, a megnyilvánult kozmikus világ végső szentélye. Tudsz mindent, s Te vagy mindaz, amit meg kell ismerni. Te vagy a legfelsőbb menedék, s felette állsz az anyagi kötőerőknek. Óh, határtalan forma, Te hatod át ezt az egész kozmikus megnyilvánulást!
[39.] Te vagy a levegő, és Te vagy a legfelsőbb irányító! Te vagy a tűz, a víz, és Te vagy a hold! Te vagy Brahmá, az első teremtett lény, és Te vagy a dédatya. Tiszteletteljes hódolatomat ajánlom hát Neked újra meg újra ezerszeresen!
[40.] Hódolatom ajánlom Neked elölről, hátulról és minden oldalról! Óh, kötetlen erő, Te vagy a korlátlan hatalom mestere! Mindent áthatóként Te vagy minden!
[41.-42.] Nem tudtam dicsőségedről, s mivel barátomnak tekintettelek, így szólítottalak: "Óh, Krisna!", "Óh, Jádava!", "Óh, barátom!" Kérlek, nézd el, bármit is tettem őrültségemben vagy szeretetemben! Tréfálkozván sokszor voltam tiszteletlen Veled szemben, miközben együtt pihentünk, egy ágyon hevertünk, együtt ültünk vagy együtt ettünk, néha kettesben, néha pedig a többi barátunk előtt. Óh, csalhatatlan, kérlek, bocsásd meg minden vétkem!
[43.] Te vagy az atyja a teljes kozmikus megnyilvánulásnak, minden mozgónak és mozdulatlannak. Te vagy a legfőbb imádandó, a legfelsőbb lelki tanítómester. Senki sem egyenrangú Veled, és senki sem válhat eggyé Veled. Óh, felmérhetetlen hatalom Ura, hogyan lehetne bárki is hatalmasabb Nálad a három világon belül?
[44.] Te vagy a Legfelsőbb Úr, aki minden élőlény számára imádandó. Leborulok hát, hogy tiszteletteljes hódolatomat ajánljam Neked, s hogy kegyedért esedezzem. Kérlek, nézd el, bármilyen hibát is követtem el Veled szemben, s légy türelmes hozzám, mint ahogy az apa tűri el fia szemtelenségét, barát a pajtásáét, feleség a kedveséét!
[45.] Boldog vagyok, hogy megpillanthattam ezt az univerzális formát, melyet sohasem láttam ezelőtt, de ugyanakkor félelem gyötri elmémet. Kérlek hát, részesíts kegyedben, s fedd fel ismét formádat, mint az Istenség Személyisége, óh, urak Ura, univerzum hajléka!
[46.] Óh, univerzális forma, óh, ezer karú Úr, látni szeretnélek négykarú formádban, sisakkal fejeden, kezeidben buzogányt, cakrát, kagylókürtöt és lótuszvirágot tartva! Nagyon vágyom rá, hogy ebben a formádban megpillanthassalak!
[47.] Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Ardzsunám! Boldogan mutattam meg neked belső energiámon keresztül ezt az anyagi világban létező legfelsőbb univerzális formát. Előtted még senki sem látta ezt a végtelen, vakítóan ragyogó, eredeti formát.
[48.] Óh, Kuru harcosok legjobbja! Előtted senki sem láthatta ezt az univerzális formámat, mert sem a Védák tanulmányozásával, sem áldozatok végrehajtásával, sem adományozással, sem jámbor cselekedetekkel, sem szigorú lemondásokkal nem lehet meglátni Engem ebben a formában az anyagi világban.
[49.] E szörnyű alakom látványa felzaklatott s megzavart téged. Legyen ennek vége! Kedves bhaktám, szabadulj meg ismét minden aggodalomtól! Megbékélt elmével most azt a formát láthatod, amelyikre vágysz.
[50.] Szanydzsaja e szavakkal fordult Dhritarástrához: Így beszélt Krisna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége Ardzsunához, majd felfedte előbb a négykarú, végül a kétkarú formáját, ily módon öntve bátorságot a megrettent Ardzsunába.
[51.] Amikor Ardzsuna megpillantotta Krisnát eredeti formájában, így szólt: Óh, Dzsanárdana! Emberhez hasonló, gyönyörű formád láttán elmém megnyugodott, s lelkiállapotom újra a régi.
[52.] Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Kedves Ardzsunám! Azt az alakomat, melyet most látsz, nagyon nehéz megpillantani. Még a félistenek is állandóan az alkalmat keresik, hogy megláthassák ezt az oly kedves formát.
[53.] Amit most transzcendentális szemeddel látsz, azt nem lehet megérteni sem a Védák tanulmányozásával, sem komoly vezeklések révén, sem adományozással, sem imádattal. Az efféle folyamatok segítségével nem lehet Engem igaz valómban megpillantani.
[54.] Kedves Ardzsunám, Engem csakis az osztatlan odaadó szolgálat révén lehet igazán megérteni úgy, ahogyan előtted állok, s így lehet közvetlenül meglátni Engem. Csak ily módon tudsz behatolni a Rólam szóló tudás misztériumába.
[55.] Kedves Ardzsunám, aki tiszta odaadó szolgálatomat végzi, s mentes a gyümölcsöző tettek és az elmebeli spekuláció szennyétől, aki Értem dolgozik, és Engem tesz élete végső céljává, valamint barátja minden élőlénynek az biztosan eljut Hozzám.
|