A Bhagavad-gítá a védikus irodalom egyik alapműve, amely mindazok számára készült, akiknek nincs elég idejük arra, hogy áttanulmányozzák a végeláthatatlan védikus irodalmat. Eredetileg a Mahábhárata című eposz része, de önállóan talán még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű. Jelentősége a hinduizmuson belül hasonló mértékű, mint a keresztény vallásban a Bibliáé. Filozófiai mélységeire pedig nem csak Keleten figyeltek fel, hanem a nyugati világban is sok gondolkodó nagyra értékelte - beleértve példának okáért G. W. Hegelt, vagy Albert Einsteint.

A Bhagavad-gíta cím szó szerint azt jelenti, hogy "Isten éneke". Tizennyolc fejezetből és hétszáz szanszkrit nyelvű (négysoros) versből áll a mű, amely több mint ötezer éve örvend köztiszteletnek. A világirodalom egyik legalapvetőbb filozófiai párbeszédének tartják. A Gíta a Mahábhárata egyik legnagyobb feszültségű pontján hangzik el. Két hatalmas sereg, az öntelt Kuruk és a jámbor Pándavák ütközete előtt állunk. Ardzsuna, a Pándavák legkiválóbb harcosa szorong a beláthatóan sok emberáldozatot követelő harc előtt. Kétségeivel Krisnához fordul, aki magára vállalta Ardzsuna harci szekerének hajtását: "Most zavarban vagyok a kötelességemet illetően, és szánalmas gyengeségem miatt elvesztettem önuralmamat. Ebben a helyzetben kérlek Téged, mondd meg világosan, mi a legjobb számomra! Most a tanítványod vagyok, egy lélek, aki meghódolt Előtted. Kérlek, oktass engem! (Bg.2.7)

Ardzsuna a Legfelsőbb Személyként, Istenként fogadja el Krisnát, aki kedvtelései érdekében szállt alá a Földre. Kérdéseket intéz Hozzá, és párbeszédükből kirajzolódnak a védikus filozófia körvonalai.

A Bhagavad-gítá öt fő témáról tanít:

1. az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről,
2. az anyagi természetről,
3. az élőlényekről,
4. az örök időről
5. és a különféle tettekről.

A Bhagavad-gítá korábbi fordítóinak célja általában az volt, hogy félretolják Krisna személyét, és saját elképzeléseiknek és filozófiájuknak adjanak helyt. A mű célja azonban Krisna személye, ahogyan azt maga a Gíta is elmondja. A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda fordításának és magyarázatának az a célja, hogy az olvasót Krisna felé vezesse, s nem az, hogy eltávolítsa Tőle. Éppen ezért a Bhagavad-gítá úgy, ahogy van egyedülálló alkotás. Kétségtelenül ez az egyetlen olyan fordítás, amely e csodálatos szentírás valódi mondanivalóját tárja fel.