|
A Bhagavad-gíta így
nevezi a legnagyobb hatalommal rendelkező lényt, aki
minden dolog birtokosa és irányítója - az általunk megszokott
kifejezésmóddal élve maga Isten. Azt olvashatjuk Róla,
hogy Ő egy örök személy, és Ő az anyagi világ, valamint
az élőlények forrása. Bár van formája, ez a forma nem
anyagi, hanem lelki, s ezért az idő nem befolyásolhatja.
Helyzetét a legfelsőbb tudatosság jellemzi. Annak ellenére,
hogy egy bizonyos helyen, eredeti lakhelyén tartózkodik,
minden élőlény testéről tudatos, a Felsőlélek formájában
ott él minden élőlény szívében. Korlátlan energiákkal
rendelkezik, az Ő energiáinak azonban nincsen forrása
- azaz Saját Maga a forrás.
Szintén örökek, ahogyan a Legfelsőbb
Lélek is az. Azonban ők a Legfelsőbb irányítása alatt
állnak, vagyis nem függetlenek. Minőség tekintetében
ugyanolyanok, mint a Legfelsőbb Lélek, vagyis lelkiek,
azonban mennyiségileg, energiájukat tekintve különböznek
Tőle. Parányi mértékben megvannak bennük a Legfelsőbb
Úr tulajdonságai. Tudatosak, de tudatuk nem a legmagasabb
rendű, hiszen csak saját testükön belül tudatosak. Megkülönbözteti
őket az Ísvarától az is, hogy beszennyezheti őket az
anyag. Vagyis az anyagi világban anyagi testet kapnak,
elfelejtkeznek eredeti lelki létükről, és tetteik lekötik
őket ebbe a világba.
Az anyagi
világot a Bhagavad-gítá szintén mint a Legfelsőbb Úr
egyik energiáját határozza meg. Ez az energia alsóbbrendű,
mint az egyéni lelkek, és megnyilvánulása nem örök -
azaz van amikor látható, és van amikor nem. Időközönként
megteremtődik, fennáll egy ideig, majd elpusztul, s
később újra megteremtődik. Az egyéni lelkekkel ellentétben
nem tudatos, és önmagában tétlen. Az Isvara irányítása
alatt áll. Ez az energia alkotja az összes tárgyat az
anyagi világban, és az egyéni lelkek evilági testeit
is.
Szintén
a Legfelsőbb energiája, amelynek az anyagi energia működésében
van szerepe. Hatása alatt tartja az anyagi energiában
élő lelkeket. Működésének következtében az anyagi világban
minden létrejön, fennáll egy ideig, majd elpusztul -
ez alól semmi sem kivétel, beleértve az élőlények anyagi
testeit.
Ez a
kifejezés egyaránt magában foglalja az élőlények tetteit,
és az azok következményeit. Az élőlények tettei minden
esetben visszahatással járnak. Ha valaki elkövet egy
jó tettet, annak eredménye a jövőben valami anyagi boldogság
lesz (gazdagság, egészség, hírnév stb.), míg a rossz
tettek, bűnök eredménye az elkövetett tettel arányos
szenvedés (betegségek, anyagi problémák, halál stb.).
A karma életeken át kíséri az élőlényt, vagyis az egyik
életben elkövetett tettek kihatnak az illető következő
életeinek eseményeire. Az elkövetett cselekedetek tehát
tulajdonképpen láncok, amelyek az anyagi világhoz kötözik
az élőlényt.
|